A m�gia t�rt�nete visszany�lik az id�k m�ly�be, meghat�rozhatatlan kor�, hiszen az�ta l�tezik, ami�ta az Univerzum maga. Ezen nem lehet csod�lkozni sem, hiszen a m�gia nem m�s, mint a term�szet t�rv�nyeinek felhaszn�l�sa c�ljaink �rdek�ben.
Igen �m � mondhatn�nk � de h�t a term�szettudom�nyok, a fizika, a matematika, a k�mia, a biol�gia, �s egy�b tudom�ny�gak haszn�lj�k a term�szet t�rv�nyeit.

Ez �gy is van. Csakhogy minden tudom�ny�g azokat a t�rv�nyeket haszn�lja fel �nc�ljai megva-l�s�t�s�ra, amelyeket ismer, �s amelyeket k�pes el is fogadni. Minden tudom�nynak volt olyan id�szaka, amikor t�teleit m�g lehetetlen volt j�zan paraszti �sszel felfogni, �s a tudom�ny akkori eszk�zeivel egy�rtelm�en bizony�tani sem lehetett. Gondoljunk csak a csillag�szat tudom�ny�ra, amely valaha ezoterikusnak, s�t eretnek gondolatnak sz�m�tott, hiszen az akkori t�telek szerint a F�ld lapos, �s a Nap minden reggel felkelt Keleten, �s este megsz�nt l�tezni Nyugaton. Ma ezen m�r csak j�t nevet�nk, esetleg legyint�nk egyet, mert tudjuk, milyen t�rv�nyek tartj�k egybe a k�r�l�tt�nk l�v� Vil�gegyetemet, �s hogy F�ld�nk k�zel g�mb�ly�, �s saj�t tengelye k�r�l, vala-mint a Nap k�r�l forog, s�t, m�g a Hold is kering a F�ld k�r�l.

Vannak olyan tudom�ny�gak ma, amik n�h�ny �ve, �vtizede m�g ezoterikusnak voltak elk�nyvelve, azonban m�ra elismert�k l�tjogosults�g�t. Ilyen p�ld�ul a grafol�gia, a fiziogn�mia, a jelbesz�d, a hipn�zis, vagy ak�r az NLP. Hamarosan ilyen lehet az asztrol�gia is. Ezeknek az ir�nyzatoknak a k�pvisel�i m�ra annyira exoterikuss� tett�k tud�sukat, hogy nem is ismerik el ezoterikus voltukat. �s ez �gy van rendj�n� Az emberis�g halad el�re �tj�n, �s ahogy a technika fejl�dik, �gy lesznek bizonyos ezoterikus tud�sok exoterikuss�, �s ugyanakkor m�s tud�sokt�l egyre t�volodik a tudom�ny. Ugye nem lep�dik meg, kedves Olvas�, hogy ezek azok a lehet�s�gek, melyekhez nem sz�ks�ges semmi-lyen tudom�nyos, technikai felk�sz�lts�g, esetleg h�tt�r, hanem az emberi l�lek fejletts�ge kell hozz�juk.

A m�gi�nak h�rom form�ja van, �nv�delem, beavatkoz�s �s el�rel�t�s, vagy j�sl�s. Mindh�rom esetben beleavatkozunk a dolgok term�szetes foly�s�ba, persze nem mindegy, milyen m�don, �s milyen felel�ss�get vesz�nk ezzel magunkra.

Ruszny�k G�bor

forr�s: ezo.hu