A mágia története visszanyúlik az idők mélyébe, meghatározhatatlan korú, hiszen azóta létezik, amióta az Univerzum maga. Ezen nem lehet csodálkozni sem, hiszen a mágia nem más, mint a természet törvényeinek felhasználása céljaink érdekében.
Igen ám – mondhatnánk – de hát a természettudományok, a fizika, a matematika, a kémia, a biológia, és egyéb tudományágak használják a természet törvényeit.

Ez így is van. Csakhogy minden tudományág azokat a törvényeket használja fel öncéljai megva-lósítására, amelyeket ismer, és amelyeket képes el is fogadni. Minden tudománynak volt olyan időszaka, amikor tételeit még lehetetlen volt józan paraszti ésszel felfogni, és a tudomány akkori eszközeivel egyértelműen bizonyítani sem lehetett. Gondoljunk csak a csillagászat tudományára, amely valaha ezoterikusnak, sőt eretnek gondolatnak számított, hiszen az akkori tételek szerint a Föld lapos, és a Nap minden reggel felkelt Keleten, és este megszűnt létezni Nyugaton. Ma ezen már csak jót nevetünk, esetleg legyintünk egyet, mert tudjuk, milyen törvények tartják egybe a körülöttünk lévő Világegyetemet, és hogy Földünk közel gömbölyű, és saját tengelye körül, vala-mint a Nap körül forog, sőt, még a Hold is kering a Föld körül.

Vannak olyan tudományágak ma, amik néhány éve, évtizede még ezoterikusnak voltak elkönyvelve, azonban mára elismerték létjogosultságát. Ilyen például a grafológia, a fiziognómia, a jelbeszéd, a hipnózis, vagy akár az NLP. Hamarosan ilyen lehet az asztrológia is. Ezeknek az irányzatoknak a képviselői mára annyira exoterikussá tették tudásukat, hogy nem is ismerik el ezoterikus voltukat. És ez így van rendjén… Az emberiség halad előre útján, és ahogy a technika fejlődik, úgy lesznek bizonyos ezoterikus tudások exoterikussá, és ugyanakkor más tudásoktól egyre távolodik a tudomány. Ugye nem lepődik meg, kedves Olvasó, hogy ezek azok a lehetőségek, melyekhez nem szükséges semmi-lyen tudományos, technikai felkészültség, esetleg háttér, hanem az emberi lélek fejlettsége kell hozzájuk.

A mágiának három formája van, önvédelem, beavatkozás és előrelátás, vagy jóslás. Mindhárom esetben beleavatkozunk a dolgok természetes folyásába, persze nem mindegy, milyen módon, és milyen felelősséget veszünk ezzel magunkra.

Rusznyák Gábor

forrás: ezo.hu