A M�GIA EREJE

Ha bepillant�st akarunk nyerni a m�gia val�s hatalm�ba, meg akarjuk �rteni m�k�d�s�nek finoms�gait, energetikai �s fizikai s�khoz k�t�tt potenci�lj�t, els�sorban azt kell evidenci�ban tartanunk, hogy a m�gikus cselekedetek jelent�s r�sze val�j�ban nem �ri el a hat�s�t. Az eredm�nytelen var�zsl�s els�dleges oka az, ha dilett�ns m�don van kiv�lasztva a v�grehajt�s eszk�ze, ugyanis gyakran �gy a bels�, mint a k�ls� �sszhang hi�nyzik a c�l �s az annak el�r�s�re kiv�lasztott eszk�z k�z�tt, azaz a jel �s az idea nem illenek �ssze. Az eredm�nyess�g elengedhetetlen felt�tele, hogy az, aki �l vele, maga is kiel�g�t�nek �t�lje meg a t�rt�nteket. Ez az�rt annyira fontos, mert a m�gikus cselekedetet gyakran nem az �ltala el�rt k�ls� hat�s alapj�n �t�lik meg, hanem aszerint a lelki k�z�rzet szerint, amelyet az az illet� szem�lyben kiv�ltott. Ez a jelens�g mindenekel�tt az illet� v�delm�t szolg�l� m�gikus elj�r�sok sor�n jut rendk�v�li fontoss�ghoz, ilyen esetben ugyanis a m�gikus gyakorlat elv�gz�se m�r �nmag�ban meghozhatja az egy�n sz�m�ra az addig hi�nyz� lelkier�t �s biztons�got, amellyel a tov�bbiakban k�pes lesz az �t fenyeget� t�mad�sok elh�r�t�s�ra, vagy az �t �r� negat�v hat�sok semleges�t�s�re, kiker�l�s�re . Teh�t a var�zsl�s sikere igen nagy m�rt�kben a ritu�l�hoz val� szem�lyes viszonyul�son m�lik. Egy nem teljes sz�vvel v�grehajtott m�gikus elj�r�s bizonyosra vehet�, hogy csek�ly hat�st �rhet csup�n el. Aki nincs szil�rdan meggy�z�dve m�gikus elj�r�sa hat�konys�g�r�l, az a v�geredm�nyt is k�telkedve fogja majd meg�t�lni. Term�szetesen az is el�fordul, hogy a kiv�lasztott eszk�z �ltal a m�gia ugyan kifejti l�nyegi hat�s�t, de a c�mzettben nem tudatosulnak a t�rt�ntek. Az igaz�n nagy m�gikus er�ket mozgat� r�tusok nem t�l gyakoriak, �s ezek t�bbs�ge r�ad�sul nem is vesz�lytelen, mert f�ggetlen�l att�l, hogy a c�mzett akarta-e vagy nem, kifejti hat�s�t �s az illet�re r�k�nyszer�ti a fausti szerz�d�st a lem�riai er�kkel. Azok a lelki t�nyez�k, amelyek a m�gia sor�n m�k�d�sbe l�pnek, er�sen befoly�solj�k a v�geredm�nyt is. Ezt a jelens�get j�l megfigyelhetj�k azokban az esetekben, amikor egy idegen eredet� m�gikus akci� a saj�t szociokultur�lis hat�rain _t�l_ is kifejti hat�s�t. �ltal�ban ugyanis ezek az elj�r�sok csak abban a z�rtnak tekinthet� kollekt�v�ban m�k�dnek, amelyben term�szetes �s k�zismert az adott elj�r�s jelent�se. J� p�lda erre a hetes sz�m meg�t�l�se, melyet N�metorsz�gban szerencsesz�mnak, Olaszorsz�gban viszont rossz el�jelnek tekintenek - k�vetkez�sk�ppen az olasz l�gi j�ratokon hi�nyzik is a hetessz�m� �l�s. Hasonl� a helyzet a k�kszem� emberekkel, akiket a mediterr�n z�n�ban gyakran v�dolnak meg szemmel ver�ssel. Ezzel szemben �szak-Eur�p�ban ez esz�be sem jutna senkinek! Ugyanakkor el kell ismerni, hogy minden tov�bbi n�lk�l megt�rt�nhet az, hogy pl. valaki egy t�voli orsz�gb�l mag�val hoz egy eml�kt�rgyat, �s az azt�n k�rnyezet�ben k�s�bb fenyeget� �s kellemetlen atmoszf�r�t teremt maga k�r�l. Az eff�le t�rgyakat haz�jukban �ltal�ban nemzeti r�gis�gk�nt k�n�lj�k, �s ott, ahonnan sz�rmazik, m�gikus c�lokat szolg�lnak. _Ez az_ amely olyan tulajdons�gokkal ruh�zza fel �ket, amelynek hat�sa a k�s�bbi tulajdonos�n�l is �rv�nyes�lhet. Ez a hat�s akkor is fel szokott l�pni, ha egy�bk�nt a m�gikus jelet az adott t�rgyon k�zvetlen�l senki sem ismeri fel. Ilyen kiv�telesen er�s m�gikus hat�s el�fordul�sa azonban nem t�l gyakori, enn�lfogva ink�bb az a tipikus eset, amikor a c�mzettnek kell felismernie a kiv�lasztott m�dium re� gyakorolt hat�s�t. Ha nem ismeri fel, a ritu�l� k�nnyen a semmibe fut, mivel a c�mzett nem szerez r�la tudom�st. Olyan eset is el�fordulhat, hogy az a szem�ly, akire a m�gikus hat�st r�ir�ny�tott�k, meg�rzi ezt a befoly�st, �s k�pes hat�konyan v�dekezni ellene. Korabeli besz�mol� eml�ti meg, hogy Olimposz alexandriai m�gus irigys�gb�l megk�s�relte kort�rsa, Pl�tinosz elm�j�t m�gikus �ton megzavarni, a filoz�fus azonban olyan sikeresen h�r�totta el a t�mad�sokat, hogy v�g�l Olimposz ezekkel a szavakkal volt k�nytelen visszavonulni, �s beismerni veres�g�t: "Micsoda hatalmas l�lek! Az �sszes er�, amely fel� ir�nyult, visszaver�d�tt a lelk�n, �s visszasz�llt a t�mad�ra!" Ez az eset tanuls�gosan bizony�tja , hogy a m�gikus elj�r�sok sor�n a megfelel� eszk�z kiv�laszt�sa mellett arra is nagyon kell figyelni, hogy a var�zslat ereje nem csak, hogy megfeleljen, de ha csak lehet er�sebb is legyen ann�l, amekkora lelkier�vel a c�mzett rendelkezik. A m�gikus elj�r�sok erej�nek magyar�zat�ra alapvet�en k�tf�le felt�telez�s l�tezik. M�g az egyik feltev�s a m�gikus hat�st pszichol�giai k�rd�sk�nt kezeli, a m�sik szerint energetikai jelens�gr�l van sz�. A gyakorlat szerint ez a k�t aspektus �ssze is kapcsol�dhat. Sigmund Freud a "Totem �s tabu" c�m� f�z�tt egyik jegyzet�ben megk�s�relte elv�lasztani a var�zsl�st �s a m�gi�t, melynek sor�n a pszichol�giai �s az energetikai magyar�zatot a k�vetkez�k�ppen kapcsolta egym�shoz: "Amikor a szellemet l�rm�val �s ki�lt�sokkal �zik el, akkor tiszt�n var�zsl� tev�kenys�gr�l van sz�, amikor azonban k�nyszer�tik valamire az�ltal, hogy nev�t hatalmukba ker�tett�k, m�gi�t �znek vele." Ha az eff�le elvi k�l�nbs�gtev�s a m�gia �s a var�zsl�s k�z�tt helyesnek bizonyulna is, a gyakorlatban semmik�ppen sem lehet �ket egym�st�l ilyen prec�zen elv�lasztani. Ami a var�zslatot illeti, annak hat�soss�g�t a pszichol�giai k�z�rzet min�s�ge hat�rozza meg, mert a proced�ra sor�n kv�zi-pszichol�giai t�rv�nyek hatnak a term�szeti t�rv�nyek helyett. Ebben az esetben a gondolkod�snak �s a hozz�kapcsol�d� k�pzel�er�nek olyan priorit�sa van, hogy nem csak a val�s�g meg�rt�s�re, hanem bizonyos fokig a k�rnyezet feletti hatalom megszerz�s�re is lehet�s�g ny�lik. A pozit�v gondolkod�s sz�les k�rben elfogadott hatalma bizony�tja, hogy a gondolati m�gia val�s hatalommal b�r. M�g a "v�letlen" esetek sor�n sem lehet egyszer�en elvetni a m�gikus sz�nd�k, �s az el�rt hat�s k�z�tti �sszef�gg�s k�rd�s�t. Gyermekkoromban p�ld�ul meg voltam gy�z�dve arr�l, hogy el tudom �zni a zivatarfelh�ket, �s ezt a felt�telezett k�pess�gemet gyakran sikeresen haszn�ltam is. Az effajta jelens�geket az analitikus pszichol�gia megalap�t�ja, C. G. Jung a szinkronicit�s fogalm�val jellemezte. Err�l a k�vetkez�ket �rta: Az okozati elv azt mondja ki, hogy az ok �s az okozat k�z�tt sz�ks�gszer� kapcsolat �ll fenn. A szinkronicit�s elv azt �ll�tja, hogy az esem�nyek az egyidej�s�g �s az �rz�kel�s r�v�n koincidenci�t (egybees�st) mutatnak egym�ssal. Ha teh�t azt felt�telezz�k, hogy sok egyedi megfigyel�s m�g�tt t�nyek rejlenek, arra a k�vetkeztet�sre jutunk, hogy az okok �s az okozatok �sszef�gg�se mellett l�tezik a term�szetben m�g egy m�sik elv is, azaz az esem�nyek rendj�ben kifejez�dik egy olyan t�nyez�, amely egyfajta �rz�kk�nt jelenik meg." Ezzel sok eredm�nyes var�zsl�s megmagyar�zhat�v� v�lik. A gondolati- �s a k�pzel�er� a m�gi�ban alapvet� jelent�s�g�. Paracelsus �rta ezzel kapcsolatban, hogy: "A l�lek k�pzel�ereje k�vetkezt�ben a sz� testet �lt". Azaz a saj�t gondolatunk ural�sa fontos felt�tele a m�gi�nak. Ezen kereszt�l nem csak m�sokra lehet hat�st gyakorolni, hanem az idegen befoly�sokkal szemben is eredm�nyesen lehet v�dekezni. Term�szetesen hinn�nk kell a gondolatok mindenhat� erej�ben ahhoz, hogy annak a m�gi�hoz sz�ks�ges, saj�t szem�ly�nket meghalad� hat�st tudjunk k�lcs�n�zni, mivel a gondolkod�s ereje �nmag�ban k�ptelen arra, hogy m�gikus folyamatokat mozg�sba hozzon. Ehhez sz�ks�g�nk van a "hit hatalm�nak" nevezett rendk�v�li lelkier�re. Azokr�l a hitben megnyilv�nul� er�kr�l van itt sz�, amelyek - mint azt mondani szok�s - "hegyeket mozgatnak meg". A m�gusok csodatev�s�nek is ez az alapja, �s erre a hatalmuk a bizony�t�k. Mai pszichol�giai ismereteink seg�ts�g�vel megfelel� magyar�zatot tudunk adni annak a gondolati er�nek a m�k�d�s�re, melyek seg�ts�g�vel magunk is komoly m�gikus eredm�nyeket �rhet�nk el. R�gebben az�rt kor�nt sem volt ilyen r�zs�s a helyzet: a k�z�pkorban pl. m�gly�n �gett�k el azokat az egyetemist�kat, akik k�l�nlegesen tehets�gesek voltak, mert kimagasl� tanulm�nyi eredm�nyeiket csak az �rd�ggel k�t�tt sz�vets�ggel tudt�k magyar�zni. El kell ismerni azonban, hogy a k�zvetlen szem�lyes hat�son t�lmutat� m�gikus gondolati er�k meg�t�l�se m�g ma is nagyon elt�r�. Ismertet�nk most egy lehets�ges magyar�zatot, azonban ez �gy vil�gn�zetileg, mint tapasztalatok tekintet�ben bizonyos felt�telekhez k�t�dik, �gy nem is tart ig�nyt a kiz�r�lagoss�gra: Agrippa von Nettesheim felt�telezett egy u.n. "vil�glelket", a Spiritus mundit, Ez az egyetlen l�tez�, amely mindent bet�lt, mindent el��raszt, mindent �sszek�t �s �sszef�gg�sbe hoz. L�tez�s�vel az eg�sz vil�g egyetlen egys�gg� l�p el�. Ebb�l k�vetkezik, hogy azok a dolgok, amelyekben ez a szellem k�l�n�sen er�teljes, k�pesek r�, hogy maguk is hasonl�t hozzanak l�tre! Ezzel a gondolattal valamilyen form�ban sok vall�s foglalkozik. Ez a vil�gk�p a vil�g �s a teremt�s m�ly, archet�pikus meg�rt�s�n alapszik. A Spiritus mundinak a fizikai �s m�gikus s�k� hat�sa bukkan fel a biol�gus Rupert Sheldrake elm�let�ben, aki hasonl� szellem� modellt hozott l�tre a parapszichol�giai jelens�gek magyar�zat�ra. Az elm�let szerint fel lehet t�telezni egy az anyaghoz k�t�d�, de m�gis �n�ll� finomanyag-szer� szellemi er�t, amely b�r egyedileg megform�lva jelenik meg, �sszess�g�ben egy �nmag�ban hat� jelens�get alkot. �gy ez az er� egy mindent �tfog� �s �sszek�t� teret �s keretet hoz l�tre, melyben az egyes elemek mindennel �s mindenkivel k�pesek k�lcs�nhat�sba l�pni. Az ilyen t�pus� kommunik�ci�ra utal� jeleket a k�l�nf�le parapszichol�giai jelens�gek h�tter�ben m�r r�g�ta felfedezt�k, csakhogy a legt�bb esetle�r�s m�sodk�zb�l sz�rmazik, ez�rt ebben a tanulm�nyban nem foglalkozunk vele r�szletesen. A bibi ott van, hogy mindny�jan rendelkez�nk ilyenfajta szem�lyes tapasztalatokkal is. Mindenkinek vannak olyan �lm�nyei, amelyek saj�t pszichikai korl�tain t�lmutatnak. Ezek az �lm�nyek sz�munkra nagyon jelent�sek, mert _�t�lt�k �ket_ �gy tudjuk: val�s�gos �s nem fikt�v vagy meghamis�tott �lm�nyekr�l van sz�. P�ld�ul mindenki �lt m�r �t "valaki n�z vagy j�n a h�tam m�g�tt" �rz�st, vagy kezdett el egyszerre d�dolni vagy f�ty�lni egy dallamot valaki m�ssal egy�tt. Ezek spont�n telepatikus �lm�nyek. A hossz� id�n �t tart� partnerkapcsolatokban is meglehet�sen gyakori a gondolat�tvitel szinte mindennapos gyakorlata. Ezekn�l meglep�bbek azok a besz�mol�k, amikor nagy t�vols�g� gondolat�tvitelr�l van sz� (pl. az anya meg�rzi, hogy mikor vesz�tette el a fi�t a harct�ren.) Van �gy, hogy elveszett bar�tokkal vagy rokonokkal ker�l�nk egyszerre szoros gondolati kapcsolatba, an�lk�l, hogy b�rmif�le sz�nd�kos k�ls� megnyilv�nul�s ezt megel�zte volna. Ilyen alkalmakkor szinte mindenki megsejt valamit ebb�l a finomanyaggal beh�l�zott kommunik�ci�s t�rb�l. A fenti, tiszt�n hat� gondolati er�t�l elvonatkoztatva �rdemes megvizsg�lni egy m�sik, szint�n gondolati �ton hat� de l�tsz�lag �n�ll�sult jelens�get, amit "szellemi v�mp�rizmus"-nak neveznek. Ezt olyan szem�lyek k�zel�ben �rezz�k, akik visszat�r� m�don, g�tl�stalanul "lelki szemetesl�d�nak" haszn�lnak benn�nket. Ezek az emberek n�lunk akarnak megszabadulni lelki szenved�seikt�l, �s miut�n feltart�ztathatatlanul ki�nt�tt�k b�natukat, �k meger�s�dve t�voznak, m�g mi lelkileg �s szellemileg teljesen kifacsarva �lj�k meg ezt a helyzetet, �s az �gy r�nk ragasztott rossz hangulat sokszor napokig k�s�rt benn�nket. M�g enn�l is rosszabbul j�runk azokkal, akik a mi lelkier�nkb�l t�pl�lkoznak, k�zel�nkben l�that�an fel�lednek, mik�zben mi egyre ink�bb eler�tlened�nk. Ezeknek a szem�lyeknek a k�zel�ben tart�s lelki gyenges�get �rz�nk, ezeket a jelens�geket azonban ritk�n kapcsoljuk �ssze, �gy �ltal�ban nem vessz�k �szre, hogy az �ltalunk �t�lt fenyegetetts�g �rz�snek �k a forr�sai. Egy adott helynek, t�rnek, helysz�nnek is igen er�s atmoszf�r�ja lehet. Ezt �rezz�k mindannyiszor, amikor templomba, temet�be, nevezetes eml�khelyre megy�nk. M�g akkor is a hat�sa al� ker�lhet�nk a "hely szellem�nek", amikor nem is ismerj�k pontosan, hogy milyen m�ltbeli esem�nyek eml�k�t �polj�k itt. Ezek a tapasztalatok szint�n er�s�tik meg, hogy a kor�bban m�k�d�sbe l�pett, finomanyaghoz k�t�d� er�k r�szben k�t�tt, m�sr�st �n�ll�an m�k�d� jelens�gek, mivel az adott helysz�nek az eml�kek r�v�n rendelkeznek azzal a karakterrel, amivel mi sokkal k�s�bb tal�lkozunk. Csak k�zben ez a karakter szinte �n�ll� �letre kelt, �s imm�r a konkr�t helyi k�t�d�st�l f�ggetlen�l v�lik sz�munkra �rz�kelhet�v�. Ezzel magyar�zhat�, hogy -b�r szinte semmi konkr�t ismeret nem maradt meg r�luk- r�gi �s elfeledett kultikus helysz�neken m�gis �t tudjuk �lni - �s �t is �lj�k - ezeket a hat�sokat. Hasonl� t�rt�nik vel�nk akkor is, amikor nagyon alaposan �s �szinte �rdekl�d�ssel foglalkozunk valamilyen t�m�val. Lehet ez egy k�nyv, amelynek olvas�sakor egyszer csak valami m�don meg�rint benn�nket a szerz� szelleme. M�g enn�l is fantasztikusabb lehet az �lm�ny, ha valakivel egy fontos t�rt�nelmi esem�nyr�l, vagy egy m�r r�g meghalt jelent�s szem�lyis�gr�l besz�l�nk, �s k�zben egyre er�s�dik az a benyom�sunk, hogy _mi magunk, fizikailag_ abban a r�gi t�rt�nelmi helyzetben tal�ljuk magunkat, illetve a m�r meghalt szem�ly jelenl�te megcsap benn�nket. Hogy egy adott helyzetnek mennyire er�s is lehet az atmoszf�r�ja, azt j�l illusztr�lja az �gynevezett "Jeruzs�lem-szindr�ma". A t�rt�nelmi v�rosba �rkez� zar�ndokok k�r�ben meglehet�sen gyakran t�r ki egyfajta vall�si t�boly, mely abban nyilv�nul meg, hogy az �rintettek valamelyik bibliai figura szerep�t �ltik magukra, �s eszerint kezdenek el viselkedni. Ezekn�l a szem�lyekn�l nem sokkal a v�rosba �rkez�s ut�n l�p fel a felt�n� magatart�s-v�ltoz�s, mely sor�n egy sz�mukra is v�ratlan er�s bels� k�nyszer hat�s�ra elt�volodnak saj�t csoportjukt�l, k�l�nb�z� ritu�lis megtisztul�si ritu�l�knak vetik al� magukat �s feh�r lepelbe burkol�zva, mintegy r�v�letbe esve j�rk�lnak a Via Doloros�n, hangosan im�dkozva, vagy l�ngol� pr�dik�ci�kat tartva. Nem vitatott, hogy ezek a Jeruzs�lem-szindr�m�ba esett zar�ndokoknak nagyobbik r�sze m�r a szent v�rosba val� �rkez�s�k el�tt is bizonyos pszich�s probl�m�kkal k�szk�d�tt, csakhogy az �rintettek kb. egyharmada kor�bban teljesen eg�szs�ges �s stabil szem�lyis�g volt! Az sem megmagyar�zott, hogy a v�rakoz�sokkal ellent�tben k�tszer annyi f�rfit ragad mag�val a Jeruzs�lem-szindr�ma, mint n�t (�rdekes ellent�t azzal, hogy �ltal�ban a n�k 2/3 ar�nyban ker�lnek egy�bk�nt kapcsolatba az ezoterik�val, a f�rfiakhoz k�pest.) Mint azt a fenti p�lda szeml�letesen mutatja, a szellemi er�knek egy adott t�rs�gben val� �rz�kel�se mindig a sokf�le form�ban, de minden�tt jelen l�v� finomanyag jelenl�t�nek energi�j�ra utal. Ezek a megjelen�si form�k egyfajta "Spiritus magus" (m�gikus szellem) m�k�d�s�t jelzik. Tulajdonk�ppen ezzel a fogalommal a finomanyag energi�j�nak azokat a szintjeit lehet k�r�l�rni, amelyek m�gikus eszk�z�kkel megsz�l�that�k. A "Spiritus magus"-sal val� kapcsolatfelv�telnek t�bbf�le �tja van. Van, akiknek siker�l puszt�n a saj�t lelkierej�k r�v�n �rintkez�sbe l�pni ezzel az energi�val, de gyakoribb, hogy ehhez bizonyos r�hangol�d�sra �s el�k�sz�letekre van sz�ks�g. Azok a ritu�l�k, amelyek a legt�bb m�gikus elj�r�st k�s�rik, maguk is m�gikus c�lt szolg�lnak, ez�rt semmik�ppen sem tekinthet�k jelent�s�g n�lk�li, hat�svad�sz� k�ls�s�geknek. A "Feh�r" r�szben a k�s�bbiek sor�n az "el�k�sz�letek" c�msz� alatt majd k�zelebbr�l is bemutatjuk ezeket az elj�r�sokat. Van olyan m�gikus ir�nyvonal, amely hajlik arra, hogy a Spiritus magus megk�zel�t�s�hez szellemi k�zvet�t�t vegyenek ig�nybe. Ez azonban k�t�l� fegyver, mindenk�ppen j�l �t kell gondolni a sz�ks�gess�g�t, mivel ilyen esetekben fenn�ll annak a vesz�lye, hogy a k�zvet�t� valamilyen �rtelemben (j� �s rossz �rtelemben egyar�nt) befoly�solhatja az eg�sz m�gikus folyamatot. Olykor m�r az is el�g, ha a k�zvet�t� saj�t k�pzelet�ben l�tez� alakokat visz be valamilyen m�don a folyamatokba, �s �ltaluk (rajtik kereszt�l) ir�ny�t� szerepet szerez mag�nak. Ilyen esetben ugyanis a m�gus hatalma �ttev�dik a k�zvet�t�re, �s a m�gus, aki az eg�sz folyamatot kezdem�nyezte - �s akinek ez�ltal az er�t birtokolnia kellene - al�rendelt helyzetbe ker�l, vagy passz�v tehetetlens�ggel vesz r�szt az esem�nyekben. Az eddigiekb�l lesz�rhet� a k�vetkeztet�s, hogy a Spiritus magus �nmag�ban ellentmond�sos er�, mely mind a fekete, mind a feh�r m�gia lehet�s�geit mag�ba foglalja, �s �n�ll� egys�get alkot. A gnosztikusok �s k�vet�ik hasonl� �rtelemben �rtak a Spiritus magus fels�bbrend�, vil�gform�l� szellem�r�l. Teh�t a Spiritus magus vil�gos, azaz "feh�r" �sszetev�i nem k�l�nb�ztethet�k meg k�zvetlen�l a s�t�t, feketem�gikus aspektusokkal, ugyanis mindkett� integr�ns r�sze az eg�sznek. A k�t - egym�st kieg�sz�t� - er� k�z�tti l�nyeges k�l�nbs�g csak a mindenkori alkalmaz�s sor�n nyilv�nul meg, melyek aszerint k�l�nb�znek, hogy a proced�r�t ront�sra vagy gy�gy�t�sra haszn�lj�k. A sz�ban forg� t�m�r�l Paracelsus a k�vetkez�ket �rta: "A term�szet f�nyt bocs�t ki �s ezen kereszt�l v�lik megismerhet�v�, de az emberben is van f�ny - �gy sz�letett bele a term�szetbe - �s ez az a f�ny, amelynek a r�v�n az ember k�pes a term�szetfeletti dolgokat megtapasztalni. Akik a term�szet f�ny�t keresik, azok a term�szet f�ny�r�l besz�lnek, akik az ember f�ny�t keresik, azok is a term�szet f�ny�r�l besz�lnek, mert az ember szellem is, angyal is, aki mindh�rom tulajdons�ggal rendelkezik. Amikor term�szett� v�lik, akkor a term�szetet szolg�lja, amikor szellemm� v�lik, akkor az angyalt szolg�lja, amikor angyall� v�lik, akkor � maga szolg�l angyalk�nt. Az els�t a testnek adj�k, a t�bbit a l�leknek, �s ezek a l�lek kincsei. Ez�rt van, hogy az ember l�lekkel b�r, �s a term�szet fel� emelkedik, hogy l�trehozza azt, ami nincs a term�szetben. Megtapasztalja �s l�trehozza a poklot, az �rd�g�t �s az � birodalm�t, de l�trehozza az eget �s az �gi l�nyeket is, az Istent �s az � birodalm�t, vagy az angyalokat �s a j� szellemeket." Az �gy �rtelmezett m�gia azonban -m�g akkor is, ha kiz�r�lag gy�gy�t� c�llal alkalmazz�k - mindig valami m�don rokon a fausti alkuval, azaz a m�k�d�sbe hozott energi�k nem csup�n tiszta er�kb�l �llnak. Ezt igen sok�ves k�s�rleti tapasztalatok er�s�tik meg, amelyet m�gikus �s gnosztikus k�z�ss�gekkel v�gzett k�s�rletek valamint a gy�gy�t�kkal szerzett benyom�sok egyar�nt igazolnak. Ek�zben a fent eml�tett Spiritus magus mellett l�tezik egy olyan finomanyaghoz k�t�tt er�, mely nem bipol�ris, hanem mag�ban v�ve tiszta �s eredeti. Ezek a mon�dok olyan helyeken �s felt�telek mellett l�teznek, ahol �s amikor a feh�r m�gia �nmag�ban k�pes �rv�nyes�lni. A m�gusnak az a dolga, hogy ezek el�tt az er�k el�tt megny�ljon, mert a m�gia _csak �gy lehet_ gy�gy�t�. Csak �gy van garancia arra, hogy lelkier�nket nem kapcsoljuk alacsonyrend� �s muland�, v�geredm�ny�t tekintve pedig nem gy�gy�t� er�kh�z r�vidt�v� sikerek rem�ny�ben (T.k�ppen Fekete m�gi�hoz).Gotthilf von Schubert term�szetfiloz�fus a k�vetkez�ket sz�gezi le ezzel kapcsolatban: "A term�szettudom�ny �rnyoldalai" c�m� m�v�ben: "Csak az az igazi m�gia �s teurgia, mely a l�nyeket megnyitja a j� sz�ra, arra az eleven, a l�ny�nkb�l �rkez� j� sz�ra, amelyik nem az ajkakr�l, hanem a sz�vb�l sz�l, �s term�szete szerint a v�delmet, a kiteljesed�st, a j�cselekedeteket szolg�lja. De m�g a legmagasabb rend� �s l�tsz�lag legtiszt�bb jelens�gek is el�sz�r olyan al�rendelt er�kk�nt m�k�dnek, amelyek a term�szet magasabb asztr�lis r�gi�iban tev�kenykednek de az elemek alacsonyabb adh�zi�s �s koh�zi�s er�i egy id�re hat�stalann� - vagy legal�bbis �szlelhetetlenn� - teszik �ket, �s nem emelik a magasba."

forr�s: vegzet.hu