A M�GIA FEJL�D�SE

A m�gia �s a "var�zsl�s" k�zeli rokons�gban �llnak egym�ssal. Ezzel egy�tt a var�zsl�s a m�gia alapvet� megjelen�si form�jak�nt is �rtelmezhet�. A k�l�nf�le c�llal megval�s�tott var�zslatok az �si m�gikus szeml�let kezdeti kifejez�si form�i voltak. Igen r�gen ez bizony�ra annak a k�d�s hiedelemmel f�gg�tt �ssze, melynek nyom�n a k�l�nb�z� t�rgyakat, �l�l�nyeket, term�szeti jelens�geket megszem�lyes�tett�k. Ez a hiedelem l�pcs�zetesen �s csak igen-igen lassan kov�csol�dott �ssze �s forrott ki szellemileg egys�ges vil�gk�pp�. A var�zsl�s �sform�j�nak feltehet�leg az animizmust tekinthetj�k. Az a hit, amely az emberekkel hasonl� szellemekkel �s magasabb hatalmakkal n�pes�tette be a k�rnyezetet, els�sorban a term�szet vesz�lyeinek a m�rs�kl�s�t, illetve elvisel�s�t c�lozta. A term�szet az animizmus seg�ts�g�vel nem felfoghatatlan �s kisz�m�thatatlan vesz�lyforr�s �s �nk�nyk�nt k�pz�d�tt le az ember sz�m�ra, hanem mint �rt� �s seg�t� hatalmakkal egyar�nt rendelkez� jelens�g. A term�szet er�inek �s jelens�geinek ilyen antropomorf felfog�sa nyilv�nval�an megk�vetelte azoknak a technik�knak a kidolgoz�s�t, amelyekkel az ember a term�szetet a sz�m�ra kedvez� ir�nyba v�lte befoly�solni. Ezek a technik�k alkott�k a korai var�zsl�s eszk�zt�r�t. A napjainkban is l�tez� �rt� �s ront�st hoz� var�zsl�sok t�bbs�ge innen sz�rmaztathat�. Gondoljuk �t: amikor az �si ember saj�t �rdekk�r�ben bizonyos dolgok�rt k�ny�rg�tt, egyidej�leg ezzel minden bizonnyal m�soknak k�rt is okozott. (Vagy �ppens�ggel _maga a ront�s_ volt az a haszon, amit saj�tjak�nt megszerzett. Az animizmus a k�s�bbiekben �s- �s halottkultussz� b�v�lt. Ekkort�jt jelent meg a l�lek hallhatatlans�g�nak a gondolata, �s az az elk�pzel�s, hogy l�teznek k�zb�ls� vil�gok, �s a hal�llal �sszef�gg�sben l�v� �tmeneti �llapotok. Az �s�k -els�sorban kapcsolatteremt�k�nt �s k�zvet�t�k�nt - beleker�ltek az im�kba, �gy l�trej�tt a k�r�sek, adom�nyok, k�vetel�sek finoman kiegyens�lyozott szociokultikus rendszere. A kapcsolattart�s egy�ltal�n nem volt probl�m�kt�l mentes, hiszen az �s�k�n kereszt�l �jra-�s �jra a f�ld�nt�li er�k befoly�sa al� ker�ltek maguk a seg�ts�get k�r�k is. Az �s�k hatalma minduntalan szembeker�lt a var�zsl�k�val, akik egyfajta k�zvet�t�i szerepet t�lt�ttek be a proced�r�kban. Az a hit, hogy a m�gia �s var�zsl�s �ltal a term�szetet �s a val�s�got befoly�solni lehet, kezdetben k�zvagyonnak sz�m�tott. Az id�k folyam�n azonban �hatatlanul l�trej�tt egyfajta szelekt�l�d�s, hiszen a ritu�l�k levezet�se k�l�nleges ismereteket ig�nyelt, �s az a papok helyzet�nek fokozatos meger�s�d�s�hez vezetett. Egy id� ut�n ennek a tendenci�nak a k�vetkezt�ben �talakult az eg�sz var�zsl�s �s megjelent egyf�le alkalmazott m�gia. Azok a babon�s var�zslatok, amelyek ebbe az �si, diff�z vil�gk�pben gy�kereztek, term�szetesen megmaradtak. Ez tov�bbra is a t�rzs, a n�p, a k�z�ss�g tulajdona volt. Ugyanakkor azonban l�trej�tt egy er�sen ritu�lis var�zsl�s, amely egy mindink�bb isteniv� v�l� vil�gk�p keretein bel�l fejl�d�tt tov�bb. Itt m�r egyre ink�bb a k�zvetlen�l cselekv� �s beavatkoz� istenekr�l volt sz�, ellent�tben a r�gebbi trenddel, amely az �s�kben, vagy az emberhez hasonl� term�szeti er�kben val� hittel manipul�lt. B�r ezek az �j istenek mindenhat�ak, valamilyen m�don m�gis al� vannak vetve a paps�g szak�rtelm�nek - azaz k�ny�rg�s�nek - �s kiz�r�lag a felavatott m�gus k�pes �ket ir�ny�tani. Ez minden olyan teurgikus vil�gk�p alapja, melynek nev�ben term�szetfeletti l�nyeket id�znek meg, �s k�nyszer�tenek szolg�latra. Ami a sz� eredeti �rtelm�ben a m�gia, mindaz a m�gusban testes�lt meg, l�v�n � egy szem�lyben a tud�s birtokosa. Csak a m�gus volt k�pes arra, hogy �tl�ssa az isteni elvonatkoz�sok, a term�szeti szab�lyszer�s�gek fizikai szinten jelentkez� �sszj�t�k�t. Az egyszer� szinten �l� emberek term�szetesen egyre ink�bb r� voltak utalva a m�gus t�mogat�s�ra, akit energetikai szempontb�l mintegy akkumul�tork�nt vettek ig�nybe. Ennek k�vetkezt�ben egyre frekvent�ltabbak lettek azok a k�l�nb�z� ritu�l�k, amelyek a m�gikus forr�sokhoz kapcsolt�k az embereket. J�l nyomon k�vethet� az id�ben ez a folyamat. Egy�rtelm� a p�rhuzam az antik kor �ldozati szertart�sai �s a k�l�nf�le misztikus �nnepek �s az egyh�z mai liturgi�i k�z�tt. A m�gikus hat�s el�r�se c�lj�b�l alkalmazott k�l�nf�le szimb�lumok k�z�tt is felt�n� az egyez�s. Ennek bel�t�s�hoz el�g �sszehasonl�tani az �kori d�mon�br�zol�sokat �s a kereszt�ny templomok d�monokt�l v�d� k�peit. Igen sok id�t, energi�t �s teret ig�nyelne egy olyan antropol�giai tanulm�ny, amely nyomon k�vetn� a var�zsl�s �talakul�s�nak l�pcs�fokait m�gi�v�, majd ennek tov�bbfejl�d�si fokozatait a babona, illetve a hiteles m�gia ir�ny�ba. Ezzel kapcsolatban ma m�r a modern archeol�gia j�volt�b�l egy rendk�v�l nagy �s sokr�t� anyag �ll rendelkez�sre. Mindezek rendszerez�se, id�beli �s vall�si �sszef�gg�seinek, egym�sra hat�saiknak felt�r�sa olyan hatalmas munka lenne, amely legfeljebb r�szleteiben, �s csup�n bizonyos n�z�pontokb�l val�s�that� meg. Ami a t�m�t k�zelebbr�l �rint�, a t�rt�nelem kezdet�nek perif�ri�i, vagy esetleg egyenesen a t�rt�nelem el�tti id�kben megjelen� m�gikus-kultikus folyamatokat illeti, ezzel kapcsolatban ink�bb dedukt�v-asszociat�v megk�zel�t�sekre, �s csup�n igen kev�s r�szben bizony�that� ismeretekre t�maszkodik a tanulm�ny. Ehhez hasonl� okokb�l a m�gia kutat�sa sor�n csak kev�s tudom�nyos m� ny�lik vissza az id�ben t�volabb az assz�rok �r�sba foglalt m�gikus-misztikus vil�g�rtelmez�s�n�l. Az � tud�sukat konzerv�l� �babiloni paps�g, a k�ldeusok hagyat�k�n�l. Ennek okai is igen messze kereshet�k, hiszen mint tudjuk a birtokunkban l�v� feljegyzett els� �r�sos t�rt�nelmi eml�k i.e 4242-ben bukkant fel az �si Egyiptomban, �s a Sum�r birodalom hely�t Babilon csak majd i.e. 2000-ben - teh�t t�bb, mint k�tezer �vvel k�s�bb veszi �t. Abba is bele lehet gondolni, hogy az agrigentumi Empedokl�sz i.e. 420 (!)- ban vezeti be a n�gy �selem fogalm�t, amely minden "modernebben" sz�m�t� m�gia alapfogalma. A t�rt�nelem el�tti mitikus id�kre utal� Necronomicon - azaz Halott Nevek K�nyve - eredeti v�ltozat�t Kr. U. 730 k�r�l az arab Abdul Alhazred jegyezte le, melynek lapjain egy elfeledett �si vil�g szimb�lumai, ritu�l�i, istenei �s l�nyei kelnek �jra �letre. �s ez m�g Babilonhoz k�pest is majdcsak tov�bbi 3000 �v! Ahhoz, hogy a m�gi�val kapcsolatos mai elk�pzel�seinket bele tudjuk �gyazni saj�t kult�r�nkba, tal�n elegend�, ha az �jplat�nikusok �s az id�sz�m�t�s kezdetekor �lt gnosztikusok vil�gk�p�t vessz�k szem�gyre. Ezek a szellemi ir�nyzatok egys�gess� vil�g�rtelmez�ss� olvasztott�k a hellenisztikus, egyiptomi �s zsid� - kereszt�ny elemeket. Ugyanakkor a k�s�bbi gnosztikusok m�r J�nos jelen�seire hivatkoznak. Ezek a vall�si �sszefoglal�sra t�rekv� mozgalmak megegyeztek azzal, hogy a teremt�s aktus�t dualista m�don k�pzelt�k el. Az anyagi vil�g az Isteni er� fokozatos megtestes�l�se r�v�n j�tt l�tre az �jplatonikusok �rtelmez�s�ben. Ez az er� az �gi szf�r�kon �t mintegy "lesziv�rgott" az emberi lelkekbe �s a fizikai vil�gba. Ehhez hasonl� felfog�st k�pviseltek a gnosztikusok is, azonban �k az anyagi vil�got alapvet�en gonosz �s b�n�s jelens�gnek tartott�k. Csup�n az embert �t�lt�k olyannak, hogy az muland�s�ga, a fizikai s�khoz k�t�d�se ellen�re is tartalmaz lelk�ben valami isteni magot. �s ezt elnevezt�k pneum�nak. Az �ll�tott�k, hogy az ember a fizikai l�ts�khoz k�t�tt �llapot�ban el�sz�r elfelejti saj�t eredeti term�szet�t. Csak abban t�mad fel a t�rekv�s, hogy legy�zze a fizikai s�kot, �s pneum�j�t �sszekapcsolja annak isteni forr�s�val, aki tud�ssal rendelkezik, �s aki felismeri saj�t val�di term�szet�t. A gnosztikusok ezt tartj�k az ember �si �s eredeti feladat�nak, ugyanakkor azonban az isteni �sforr�s �s az emberi l�lek k�z�tti t�vols�got olyan hatalmasnak �t�lt�k meg, hogy k�zvetlen kapcsolatot, kommunik�ci�t el sem tudtak k�pzelni a a f�ld �s az �g f�l�tt. Erre azonban sz�mtalan szellemi l�ny �s k�zvet�t� �llt az ember rendelkez�s�re, amelyek mindannyian isteni tulajdons�gokat testes�tettek meg, �s egyetlen feladatuk az volt, hogy az embert a k�l�nb�z� �gi szf�r�kon �t visszavezess�k �sforr�sukhoz (ezek sz�ma 365, nem ismer�s egy kicsit ez a sz�m?). A fizikai s�k ilyen �rtelemben vett legy�z�s�hez, �s a k�zvet�t�kkel val� kapcsolatfelv�telhez �rett �s kiforrott term�szetszeml�letre volt sz�ks�g, amely k�pes a dolgok �s t�rt�n�sek m�g�tt a szellemet felismerni. Az adott kor embere a m�gia seg�ts�g�vel kapcsol�dott ezekhez a felismer�sekhez. Az �jplat�nikus filoz�fiai iskola tulajdonk�ppeni magalap�t�j�nak Pl�tinosz (kb. Kr. u. 205-270) sz�m�t, aki ezzel kapcsolatban a k�vetkez�ket �rta: "�mivel az univerzumban minden term�szetes �sszef�gg�sben van egym�ssal, �s maga az eg�sz tulajdonk�ppen az er�k sokf�les�g�t jelenti, amelyek egym�sra sokf�lek�ppen gyakorolnak hat�st. Bizonyos rokons�g, vonz�s r�v�n egyes er�k egy �letben egyes�lnek: mindebb�l az k�vetkezik, hogy l�teznie kell a term�szetes m�gi�nak, teurgi�nak �s mantiknak. � az �rz�kfeletti nem m�s, mint az �rz�ki alapja. Az �rz�kfeletti k�zvetlen�l felismerhet� az olyan intellektu�lis szeml�leten kereszt�l, amely megel�zi a gondolkod�st�" Pl�tinosz ezzel a meg�llap�t�ssal a Tabula Smaragdina Herm�sz Triszmegisztosz-i alapt�zis�t ism�tli meg, mely szerint "mint fent, �gy lent". Egyben arra is utal, hogy a m�gia csak akkor lehet hat�sos, ha intuit�v meg�rt�sb�l fakad. Ez egyben kifejezi a m�gikus cselekv�snek azt a saj�toss�g�t is, hogy az egyfajta k�zvet�t��l szolg�l f�ld �s �g k�z�tt. A k�zvet�t� szelleml�nyek mindenekel�tt angyalok, akik szigor� hirearchi�nak vannak al�vetve A legmagasabb szinten maguk az istenek tal�lhat�k, akik a lelkeket megtiszt�tj�k. �alattuk vannak az angyalok, akik a lelkeket felemelik, mik�zben az angyalok kara a fizikai s�k k�tel�k�nek a felold�s�n munk�lkodik. A d�monok ebben az �sszef�gg�sben nem k�nyszer�t� �s negat�v figur�k, �k azonban lefel�, a term�szet ir�ny�ba h�zz�k a lelkeket. A h�roszok val�s�ggal belek�tik a lelkeket a fizikai - f�ldi- dolgokkal kapcsolatos gondokba. A legalacsonyabb szinten a vil�g urai vannak, akik a lelkeket a vil�gi dolgok birtokl�s�hoz seg�tik hozz�, �s a f�ldi dolgok feletti hatalmat ir�ny�tj�k. Az angyalok kar�nak l�tsz�ma 72, a legt�bb forr�s szerint. A f�ldi �s az �gi vil�g k�z�tti k�zvet�t�k azonban nemcsak megszem�lyes�tett isteni l�nyek, hanem olyan k�zegek is lehetnek, amelyek a benn�nk lakoz� szimp�tia, vonz�s illetve valamilyen �si idea alapj�n kiv�lasztottnak sz�m�tanak. Pl�tinosz meghat�roz�sa szerint: "� az intelligencia �s a val�s�gos l�tez�s elv�laszthatatlanul �sszekapcsol�dnak, ez�rt amit az intellektus gondol, az val�s�gk�nt jelenik meg�" Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy k�l�nf�le anyagokban, n�v�nyekben, �llatokban bizonyos testi jegyeket, k�l�nleges jeleket kerestek, amelyeknek bizonyos isteni jelent�s�get tulajdon�tottak. E jelek seg�ts�g�vel ugyanis kapcsolatba tudtak l�pni a szellemvil�ggal, illetve a m�gikus el��r�sok �s ritu�l�k sor�n is az emberek seg�ts�g�re voltak. Porph�riosz, Pl�tinosz tan�tv�nya a k�vetkez�ket jegyezte: "� bizonyos k�vek, n�v�nyek �s �llatok �rz�k feletti kapcsolatokkal rendelkeznek, vagyis megnyitnak bizonyos csatorn�kat annak a l�nynek az akarata szerint, amelyre hatnak�" �gy p�ld�ul felismert�k egyes �l�l�nyek, - a fekete kuty�k, macsk�k �s b�r�nyok - �gynevezett "s�t�t aspektusait". Ilyen megfontol�sb�l v�gt�k ki pl. a m�g �l� vakondok sz�v�t, mert ez�ton m�gikus tiszt�nl�t�st rem�ltek szerezni. Els�rang� var�zs- �s v�delmez� er�t tulajdon�tottak pl. a feh�r galamb v�r�nek is. A term�szet min�l alaposabb megismer�s�ben olyan utat l�ttak, amely biztos�tja az �gi jelek felismer�s�t �s az �gi hatalmakkal val� kapcsolatfelv�telt. A megismer�seknek ez a form�ja �s a tapasztalat m�gikus �rtelmez�se egyre ink�bb a feh�r m�gia m�v�szetek�nt jelent meg. Az emberek meg voltak gy�z�dve r�la, hogy a term�szet felfedez�se, �s az abb�l mer�tett tud�s seg�ts�g�vel az istenek �ltal is elismert �s hiteles utat tal�lnak a term�szetfeletti er�kh�z, �s nem lesz sz�ks�g�k arra, hogy a d�moni er�k seg�ts�g�t vegy�k ig�nybe. Ez az elk�pzel�s els�sorban a k�z�pkor alkimist�inak k�r�ben terjedt el olyannyira, hogy eg�sz tev�kenys�g�knek ez lett a meghajt� motorja. Az a sz�nd�k, amelyet nekik tulajdon�tottak - nevezetesen, hogy k�l�nf�le praktik�kkal aranyat akartak csin�lni - val�j�ban csak tev�kenys�g�knek mell�kes t�nyez�je volt. (Nem tudtak, �rdekes m�don a mai nukle�ris fizika az�ta k�pes erre) Sokkal ink�bb volt az a c�ljuk, hogy bepillant�st nyerjenek a term�szeti dolgokkal v�lem�ny�k szerint anal�gnak tartott szellemi fejl�d�s, azaz a nemesed�s, magasabb szintre l�p�s titkaiba. �szre kell venni, hogy az �rintetteket nem annyira a k�m�letlen haszonv�gy �s a kincskeres�s s�v�rs�ga, hanem sokkal ink�bb a megismer�s ir�nti v�gy, az isteni kinyilatkoztat�s kutat�s�nak v�gya hajtotta, mik�nt ezt a Gr�l-legenda olyan �rz�kletesen bemutatja. Ugyanakkor a k�z�pkor �ppen a legsz�ls�s�gesebb id�szaknak sz�m�t a m�gia �s a var�zsl�s meg�t�l�s�ben. Ennek eredet�t az inkviz�ci� kor�nak idej�ben a r�mai katolikus egyh�znak a gnosztikus szekt�kkal val� v�res �s er�szakos konfront�l�d�s�ra lehet visszavezetni. Az eretnekek k�m�letlen �ld�z�se 1484-ben �rte el a tet�pontj�t, amikor VIII. Ince p�pa kiadta a Summis Desiderantes nevet visel�, u.n. "var�zsl�" bull�j�t. A hivatalos boszork�ny- �s var�zsl� �ld�z�s sor�n t�bb t�zezer n�t �s f�rfit k�noztak hal�lra �s �gettek el m�gly�kon. Ugyanakkor n�h�ny rettenthetetlen rettenhetetlen az �ld�z�sek ellen�re be�p�tette filoz�fi�j�ba �s/vagy term�szetgy�gy�sz �r�saiba a m�gikus, �jplatonikus gondolatokat. Ilyenek voltak: Agrippa von Nettesheim, Paracelsus, Robert Fludd. A boszork�ny�ld�z�snek a felvil�gosod�s vetett v�get a 17. �s a 18. sz�zadban. A m�gia alapjait azonban az inkviz�ci�s borzalom sem volt k�pes megsz�ntetni, m�g ma is �t-meg �tsz�vi gondolkod�sunkat, cselekedeteinket egy eg�sz sor m�gikus kateg�ria �s fogalom. Ez id�nk�nt nevets�gesnek l�tsz� dolgokban is megnyilv�nul, mint p�ld�ul az amerikai felh�karcol�k j� r�sz�n nincs 13. emelet, vagy a rep�l�g�peken nincs 13. �l�s� A napjainkban is divatos ezoterikus csoportok angyalhite, vagy pl. a homeopatikus gy�gy�t�s egyre elterjedtebb felhaszn�l�sa �gyszint�n m�gikus felt�telez�seket is mag�ba foglal, nem besz�lve a pszichoter�pia k�l�nb�z� form�ir�l. Sz�les k�rben ismertek �s elfogadottak a k�l�nb�z� szimb�lumok, emberi tart�sok, emberi szimp�ti�k �s ellenszenvek m�gikus �rtelmez�sei. (Ut�bbira p�lda azonos l�lekcsoportba tartoz� emberek tal�lkoz�sai, egym�sra, egym�s sors�ra hat�sai egyes inkarn�ci�kban.) A 80-as �vek amerikai "New Age" mozgalm�nak keretein bel�l pedig a feh�r m�gi�nak az a t�rekv�se �l tov�bb rend�letlen�l, hogy a term�szetet a maga teljess�g�ben �s isteni mivolt�ban fedezz�k fel �s magyar�zzuk. Teh�t v�ltozatlanul folyik tov�bb a minden jelens�g m�ly�n fekv� �sidea ut�ni kutat�s. Ezt a k�rd�st az a c�l mozgatja, hogy az ember az �gy fellelhet� �si tud�s seg�ts�g�vel valami �seredeti kulcs birtok�ba jusson. A m�gi�nak ez a felfog�sa azonban �pp �gy, mint kor�bban nem csup�n a feh�r, hanem a fekete m�gia lehet�s�g�t is mag�ba foglalja. Ebb�l sz�rmazik, hogy ez m�g messze nem az a val�di er�, amelyet a helyesen �rtelmezett feh�r m�gia r�v�n birtokba vehet�nk.

forr�s: vegzet.hu