A m�gia m�k�d�se

A m�gia r�viden �sszefoglalva a tudatos l�tez�s. Tudatos az, aki m�r megismerte �s tudat�ban van a hat�rainak, tiszt�ban van vele, hogy mire k�pes. Ismeri a m�ltj�t, a jelenben �l, c�ljai vannak, �s azt is tudja, hogy mit kell tennie ezek el�r�s�hez.
Az �nismerethez nem csak a k�pess�gek, hanem a hib�k, hi�nyoss�gok l�t�sa is fontos, hogy ezek felismer�s�vel �s megold�s�val, vagy p�tl�s�val az egy�n egyre tiszt�bb �s t�k�letesebb legyen.
A m�gia az egyre harmonikusabb �llapotokra val� t�rekv�s, ahol az egy�n, aki m�r tiszt�ban van �nmag�val, elhelyezi mag�t a k�rnyezet�ben, tudja mag�t m�sokhoz viszony�tani, l�tja, hogy kinek mit adhat, kit�l mire van sz�ks�ge, kit�l mit v�rhat el, ill. kin�l meddig mehet el. Itt l�p be a kommunik�ci� fontoss�ga, az, ahogy az inform�ci� az egy�nek k�z�tt cser�l�dik.
Aki tudatos, az l�tja, hogy kinek hogyan mondhat el dolgokat, att�l f�gg�en, hogy az illet� hogyan k�pes befogadni, ill. kit�l hogyan k�rdezzen, hogy megkapja a sz�m�ra megfelel� v�laszt. Emellett k�pes arra, hogy a v�laszb�l mag�ba �p�tse, amire sz�ks�ge van �s aszerint tudjon �lni.
Aki tudatos, az k�pes odafigyelni a r�szletekben megb�j� inform�ci�ra is, tudja, hogy a k�r�l�tte �s vele t�rt�n� dolgok nem v�letlen�l t�rt�nnek, mindig mutatnak valamit annak, aki odafigyel. A tudatoss�g az '�brenl�t', �s annak tud�sa, hogy ott 'aludjunk el', ahol nem fog f�jni a fel�bred�s sem.