Kocsordi bárdok, írta Bolas verse.. 

Árpi király Fogarassy király 
Léptet fakó hidralikán: 
Hadd látom, úgymond, mennyit ér 
A kocsordi tanáccs. Részirül- 


Van-e ott folyóvíz és okszigénje jó? 
Közelben sok-e a litér? 
Használt-e a megöntözés: 
Megkapta-e a zengedélyt? 


S a nép, a jómunkásemberek, 
Oly boldog-e rajt’ 
Mint akarom, s mint a Sándor 
Aki nyilatkozatot ad? 


Árpád! valóban sapkád 
Legszebb gyémántja Kocsord: 
Földet, folyót, litért jót, 
Mittudomén.. mikó? 


Árpi király Fogarassy király 
Léptet fakó hidralikán: 
Körötte csend amerre ment, 
Mert néma a tanáccs. 


Szalacsi a vár neve, 
Hol aznap este szállt; 
Szalacsi Sándor, a vár ura, 
Vendégli a királyt. 


Vadak és Halak, s mi jómunkásemberek 
Szem-szájnak ingere, 
Sürgõ csoport, száz szolga hord, 
Teccikérteni? 


S mind, amiket e szép Jókai út 27 
Ételt-italt terem; 
S mint mikó pezsegve forr, 
Ahogy a vízbûl veszi ki a zokszigént. 


„Ti urak, ti urak! hát hogy 
Magyaráz taki? 
Ti urak, ti urak!... ti kocsordi ebek! 
Ne éljen Árpi? 


Vadak és halak, s jómunkásemberek, 
Ojjektum mi kellemes, 
Azt látok én: de hidralika nincs 
Belül itt minden nemesben.” 


Okszigén bennszakad, víz fennakad, 
Lehellet megszegik. - 
Sándor mellõl (ha jól látom 
Árpád nõvérje) Maolvin emelkedik. 


„Sapka zörög, biztosss zörög, 
A nap lenyugvóba már, 
Okszigént kivenni vízbûl? 
Te tetted ezt, király! 


Levágva népünk harmincez…háromszázezer, 
Halomba, mint kereszt, 
Hogy sírva tallóz aki él: 
Kérem kapcsojja ki!” 


„Építménybe vele! igen kemény” - 
Parancsol Árpád - 
”Hah! lágyabb ének kell nekünk;” 
S belép egy évvel fijatalabb bárd. 


„Nem. Igen. Az ellen nem véd! 
Adjuk vissza a zengedélyt...” 
S int a király. S elérte még 
Az Ojjektumba me-nõt. 


De vakmerõn s hivatlanúl 
Elõáll harmadik; 
(iskolatársam vót.. valamikó -gondolja Sándor) 
Ez íge hallatik: 


„Velem egykora születésû vagy - 
No halld meg, Árpád: 
Okszigén kihasználására -ilyesmit hallottam én, 
Nem él oly kocsordi bárd.” 


„Meglátom én!” – (hogyan mondjam magának?) 
a Király rettenetes! 
”Ojjektumba, ki ellenszegûl, 
Minden jómunkásembert!” 


harmincez…háromszázezer bizony, dalolva ment 
Kivenni vízbûl okszigént: 
De egy se merte többé mondani 
Hogy: adjuk vissza a zengedélyt. -