Az ember �sid�k �ta k�v�ncsi arra, mit rejt a j�v�. S hogy ezt kif�rk�ssze, mindenb�l k�vetkeztetni pr�b�lt az elk�vetkezend� esem�nyekre: figyelte a felh�k j�r�s�t, a madarak r�pt�t, a f�st�t, a csillagokat. S ami�ta a k�rty�t feltal�lt�k, term�szetesen az is a j�v�bel�t�s eszk�z�v� v�lt. Az �si K�n�ban m�r a 10–11. sz�zadban is forgatt�k a lapokat, de egyes t�rt�n�szek szerint Kore�ban �s Jap�nban m�r a 9. sz�zadban is volt a k�rty�hoz hasonl� eszk�z , b�r ott els�sorban a tanul�s seg�deszk�zek�nt haszn�lt�k �s csak m�sodsorban j�tszottak, j�soltak vele. Kezdetben a k�rtya agyagb�l, b�rb�l, elef�ntcsontb�l k�sz�lt.

Eur�p�ban a 17. sz�zadban kezdtek kifejezetten j�sl�sra sz�nt lapokat gy�rtani. A j�sk�rtya k�pei szem�lyekre, t�rgyakra, fogalmakra utalnak, n�melyiken versike seg�tette az �rtelmez�st. Ilyen 46 lapos j�sk�rty�t haszn�lt a legh�resebb �s legismertebb j�sn�, Sibille, azaz Maire-Anne Lenormand kisasszony is, aki tizennyolc �ves kor�ban m�r h�res volt P�rizs-szerte. J�vend�l�sei r�v�n hatalmas vagyonra tett szert, h�re messze f�ldre eljutott, �gy a szalonj�ban megfordult m�g E�tv�s J�zsef is. Lenormand kisasszony eml�keit �s j�slatait k�nyvben is �sszefoglalta (Souvenires prophetiques d'une Sybille), �m amikor a k�nyv megjelent, azonnal el kellett hagynia P�rizst, ugyanis e kiadv�nyban j�solta meg Nap�leon buk�s�t. Csak a cs�sz�r sz�m�zet�se ut�n t�rhetett vissza otthon�ba.

Magyarorsz�gon a m�lt sz�zadban a 36 lapos cig�ny- vagy vet�k�rtya volt a legn�pszer�bb, amely mostan�ban renesz�nsz�t �li. A rajz alatt minden lapon t�bbnyelv� felirat seg�ti a j�st (vagy azt, aki egyed�l pr�b�lja kider�teni, mit rejt sz�m�ra a j�v�).

A 20. sz�zad legn�pszer�bb j�sk�rty�ja a tarot lett. �s egyre ink�bb h�d�t napjainban, imm�r a 21. sz�zadban is. Szimb�lumrendszere k�t�tt, tal�n ez�rt vonzotta annyira a m�v�szeket, hogy tarot-k�rty�t fessenek. �sszesen 78 lapb�l �ll, ebb�l 22 lap a „f�k�rtya”, amit Nagy Ark�numnak neveznek, �s n�gyszer tizenn�gy lapb�l �ll a Kis Ark�num, amelyen kard, serleg, �rme (csillag) �s bot a sz�njel. (Az �gynevezett Deva Tarot 93 lapot tartalmaz!) Napjainkban t�bb sz�z f�le tartot-k�rtya van forgalomban, mindegyik lap egy-egy m�remek, ez�rt �rthet�, hogy egyre t�bb a gy�jt�je. A tarot val�j�ban nemcsak j�sk�rtya, hanem sokkal t�bb ann�l, hiszen a csillagk�pekhez, kabbalisztikus jelekhez �s sz�mokhoz is kapcsol�dik. Eliphas Levi francia filoz�fus szerint a Nagy Ark�num huszonk�t k�rty�ja a h�ber �b�c� bet�inek felel meg �s kabbalisztikus �rtelmet rejt.

A tarot t�rt�net�t k�nyvt�rnyi irodalom dolgozta fel, s m�g ma is akadnak magyar�z�i, �rtelmez�i. Court de Begelin francia teol�gus szerint a k�rty�k alleg�ri�k, az �si egyiptomi hieroglif�k kifejez�i. A sv�jci pszichoanalitikus, Jung a tartot-ban a nagy vil�gvall�sok �s mitol�giai szimb�lumok meg�r�k�t�s�t l�tta, s mert �gy v�lte, �sszef�gg�sben �ll az �lmokkal �s a tudatalattiban felbukkan� k�pekkel, ez�rt anal�zisei sor�n gyakran ny�lt a tarot-k�rty�hoz is.

Annyi bizonyos, a tarot-j�sl�s nem egyszer�en csak a v�letlenszer�en egym�s mell� ker�l� lapok �rtelmez�s�n alapszik. Aki igaz�n tud b�nni vele, azt medit�l�sra k�szteti, az esem�nyeket, probl�m�kat, felvet�d� k�rd�seket �j megvil�g�t�sban t�rja fel. A h�tk�znapokban ink�bb csak a 22 f�lapot, a Nagy Ark�numot haszn�lj�k.